Úszni tanítani: alámerülés a szövegértésben

Egy korábbi bejegyzés során már írtam arról, hogy mire kell figyelniük a diákoknak Listening során.

A tanár feladata azonban az, hogy a legjobb módszereket kínálja a diákoknak ahhoz, hogy sikeres stratégiákat alakíthassanak ki. Nagyon fontos ugyanis az, hogy feladatok-foglalkozás szintjén mit hozunk ki egy-egy Listening-ből, erre vonatkozóan szeretnék ebben az írásban iránymutatást adni.

Jelen írásom tehát elsősorban tanároknak szól. Mivel nekik már kellő gyakorlatuk van ebben, inkább csak azokra a ’neuralgikus pontokra’ szeretnék rátapintani, ahol az egész állhat vagy bukhat. Remélem, hogy tanácsaim értő fülekre (pun intended) és nyitott szívekre találnak.

 

Előkészületek

Ahogy nekifogunk egy Listening foglalkozás összerakásának, máris találkozunk az egyik legnehezebb feladattal: be kell lőjük azt, hogy a kiszemelt hanganyag megfelel-e a tanulóknak. Ennek három főbb szempontja van:

  1. Szint: olyan hanganyagot kell választanunk, amely a tanulóknak nem túl kényelmes, de nem is túl befogadhatatlan-megoldhatatlan. Olyan nyelvi szintet igénylő anyagra van szükség, mely épphogy csak meghaladja a tanulók szintjét, de legalábbis a felső határon táncol, így állíthatjuk őket olyan kihívás elé, amely kellően magas izgalmi állapotba hozza őket, de még megugorható számukra. Ha nagy szerencséjük van, még Flow-élményben is részük lesz.
  2. Életkor: ez talán magától értetődő, de érdemes megemlíteni, hogy minden egyes életkori szakasz ajtót nyit bizonyos tartalmú és jellegű anyagokra, és zár másokra. Ne untassunk tehát felnőtteket infantilis tartalmakkal, és ne zavarjunk össze feleslegesen gyerekeket felnőtt tartalmakkal.
  3. Érdeklődési kör: ez csak részben fakad az előző pontból, de más körülmények is szerepet játszanak. A lényeg, hogy időről-időre adjunk olyan anyagokat is, amelyek érzelmileg közel állnak a tanulókhoz, mert így sokkal nagyobb mértékben tudják azt befogadni, ezáltal a nyelvi részekkel szemben sem mutatnak majd akkora ellenállást. Egy vállalati nyelvcsoportban közgazdász, sőt mérnök kollégákat többnyire kerüljünk szabad-bölcsész tartalmakkal; egy képzőművészeti suliban pedig ne rulírozó kisvállalkozói hitelekkel és súrlódási együtthatókkal riogassuk a diákságot.

Már csak azért is fontos a pontos célzás, mert a Listening bár hiába az egyik leghasznosabb feladattípus, az összes közül a lehető legutáltabb-legféltebb is a nyelvtanulók körében. Ez van.

Valamiért nem szeretik...

Valamiért nem szeretik…

A hanganyag kiválasztása során érdemes a diverzitásra is törekedni: jó, hogyha a tanulók megismerkednek a különböző dialektusokkal. A különböző hallgatási alkalmak során hasznos különböző országokból származó, de mindenképpen anyanyelvi (autentikus) beszélők által előadott helyzeteket választani.

A feladatok összeállításakor szempont lehet az is, hogy ismerjük a különböző nyelvvizsgák feladattípusait: egyrészt így fel tudjuk készíteni a tanulókat a várható nehézségekre, másrészt pedig ötletet meríthetünk, hogy változatos feladatokat tudjunk létrehozni.

 

Végrehajtás

A foglalkozás megvalósításakor mindenképp adjunk a tanulók kezébe stratégiai eszközöket olyan instrukciók formájában, mint pl. az első meghallgatás előtt ezek:

  • You can listen to the audio footage
  • Don’t take any notes during the first listening.
  • Don’t try to remember any particular detail during the first listening.

Túl sokat persze nincs értelme elsorolni egyszerre, mert képtelenség megjegyezni és azonnal a gyakorlatba is ültetni őket. Az ismétlés kedvéért a komplett lista ebben a bejegyzésben található.

A Listening task során érdemes arra fókuszálni, hogy a tanulók a teljes kommunikációs helyzetet értelmezni tudják. Így a részletekre való rákérdezés mellett hasznos lehet ellenőrizni, hogy a tanuló megértette-e, hogy mit akarnak a szereplők, hogy honnan hová tart a szituáció. Erre alkalmas feladat lehet a teljes kommunikációs helyzet sajátszavas leírása, amikor a tanulóknak össze kell foglalniuk egy rövid fogalmazásban (írásban vagy szóban), hogy szerintük mi történt a hallott szituációban.

 

deep-water

Mélyvíz, csak úszni vágyóknak!

A másik nagyon fontos cél a Listening task során az, hogy a tanulók megtanulják azonosítani az angol nyelv hangzásának sajátosságait: a hallott hangokat, hangsúlymintákat, redukált formákat stb.

Egy-egy hallgatási alkalom után érdemes ezért beve(ze)tni az ún. ‘Deep Listening’-et, melynek során részletesen lehet elemezni egy-egy kiemelt mondatot (játsszuk ezt le egymás után jó párszor), rámutatni a hangtani különlegességekre, és a redukált formákra (pl. hogyan hangzanak el az élő szövegben olyan nyelvtani elemek, mint a can, have stb.).

A hangok felismerésének és a kiejtés gyakorlásának egyik jó eszköze, hogyha diktálásszerűen leiratjuk a tanulókkal azt, amit hallanak. Így gyakorolni tudják a szóhatárok és a redukált formák felismerését. Ajánlott továbbá megkérni őket, hogy a hallottak alapján jelöljék (például aláhúzással) a főhangsúlyokat az adott szövegben.

A Deep Listening alkalmas arra is, hogy szóról szóra meg tudjuk vitatni a tanulókkal az adott részletet, kitérve a kiejtés mellett a választott szóhasználatra, a szinonímák használatára, egyes kifejezések és idiómák felismerésére.

Ezekkel a technikákkal felvértezhetjük a tanulókat arra, hogy ne csak részleges információkat szedjenek ki egy-egy szövegértéses feladatból, hanem a helyzetet teljes egészében megértsék, azaz értelmezni tudják a kommunikációs helyzet célját, felismerjék a kiejtett hangokat, és elsajátítsák a beszélt nyelv jellegzetességeit. A kiejtés javítása érdekében érdemes elismételtetni egyes részleteket a tanulókkal, hogy rögzülni tudjanak helyes autentikus nyelvi minták.

Mielőtt bárki értelmezni tudna egy angolul elhangzó szöveget, épp a Deep Listening során elsajátított készségekre van előbb szüksége, hogy az egyes formákat ki tudja kódolni, és csak ezután juthat el a jelentésig. Nem állja meg a helyét teljesen a hasonlat, de talán belátható, hogy már a szárazföldön érdemes a lélegzés visszatartását gyakorolni, mielőtt még víz alá merülnénk ugyanezt megtenni.

Ahol tehát egyébként egy ‘normális’ szövegértéses foglalkozás véget ér, valójában ott kezdődhet el csak igazán.

joaquinAD300

Te tanárként milyen megközelítést és technikákat alkalmazol Listening során? Oszd meg kérlek velünk és a többiekkel!

 

Oszd meg mással is: